Előbukkant a Fidesz gyenge pontja - Török Gábor,Büntető Törvénykönyv,Európai Uniótól,Orbán Viktor,Deutsch Tamás,Kövér László,Gyöngyösi Mártontól,LMP-s Karácsony Gergely,Orbán Viktornak,Kaya Ibrahim,Josip Tot,Happy End,Balczó Zoltán,Volner János,Sándor Csilla, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Előbukkant a Fidesz gyenge pontja

2012-07-01 21:24:58, vasárnap

	Előbukkant a Fidesz gyenge pontja 2012, július 1 - 20:45 torokgabor1990 óta a kormányok bukásának egyik okaként mindig megjelent a korrupció. A Fidesz azonban a korábbi gyakorlattól eltérő módszert követ a közpénzek elköltésénél. Számos kis korrupciós csapot elzárva, tulajdonképpen központosítva zajlik a források elosztása, néhány cégről, néhány emberről beszélhetünk. Ha ez a kör képes arra, hogy törvényesen szerezze meg a közpénzeket, és az ellenzék nem tud rajtuk fogást találni, nem beszélve arról, hogy az igazságszolgáltatás vezető szereplői sem nevezhetők ellenségesnek a Fidesszel szemben, akkor a kormányzat elkerülheti, hogy a korábbi korrupciós ügyekhez hasonló esetektől legyen hangos a média. Ám, ha valamilyen módon bizonyítani lehet, hogy a közpénzek egy részének megszerzése szervezett módon, az állam elfoglalásával és a kormányzó erők közreműködésével történt, akkor a bukás még nagyobb is lehet, mint a szocialista párté volt - mondta a Bar!kádnak Török Gábor politikai elemző. - Börtönnel büntetné az uniós jogalkotás bírálatát az Orbán-kormány, felmerült a kormányfő részéről, hogy megszüntetik a pártok állami támogatását. Ezek az intézkedések elfogadásuk esetén a Jobbikot hoznák nehéz helyzetbe. Stílust váltott a Fidesz, és idő előtt megpróbálja rendezni a politikai paletta jobboldalának erőviszonyait? - Akkor beszélhetnénk stílusváltásról, ha lenne egy erős cezúra az eddigi és a mostani események között. A Büntető Törvénykönyv módosítása, a pártfinanszírozás átalakításának gondolata beleillik abba a politikai stratégiába, amelyet a Fidesz folytat az elmúlt években. Kurzusépítés zajlik, amely sok mindent magában foglal, de leginkább az a törekvés jelenik meg benne, amelyet az 2010-es választási kampányplakátok megfogalmaztak: Csak a Fidesz! A kormányzó pártok - kétharmados többségük birtokában - olyan módon változtatják a szabályokat, hogy a versenypálya egyértelműen a Fidesz irányába lejtsen. Ha valamiben nagyon tudatos és professzionális a Fidesz, az éppen a hatalmi játszmák világa. Ebben a szellemiségben zajlott az elmúlt két évben a választási és a közjogi rendszer átalakítása, ennek az elvnek rendelték alá a személyzeti politikai döntéseket is. A mostani intézkedések csak újabb téglák abban az építményben, amely a Fidesz hatalmának konzerválását szolgálja. A szándék világos, az eredményről - ami még messze nem egyértelmű - majd 2014 után lesz érdemes beszélgetni. - A hatalom koncentrálásával könnyen magára vonja a Fidesz az antidemokratikus, diktatórikus törekvések vádját. Az Európai Uniótól érkező bírálatok egyike is az volt, hogy Orbán Viktor az intézményrendszer átalakításával veszélyezteti a politikai váltógazdálkodást. - A kormányzás kezdetén azt feltételeztem, hogy ennek a kormányzati ciklusnak a megítélése alapvetően azon múlik majd, hogy amit a Fidesz csinál, azt az emberek nagy alkotásnak vagy inkább nagy gátlástalanságnak fogják látni. Meglepően szűk a mezsgye a két lehetőség között, kis dolgokon múlik, hogy a választók ezeket a lépéseket hogyan értékelik majd. Magam mindig amellett érveltem, hogy külön kell választani a politikai versenyt megszüntető, antidemokratikus, autoriter törekvéseket és a politikai versenytársak - nem feltétlenül szimpatikus lépésekkel történő - kellemetlen helyzetbe hozását: az előbbi a demokráciában elfogadhatatlan, a másik viszont demokratikus körülmények között is gyakran tapasztalható. A Fidesz kétségtelenül feszegette és feszegeti a határokat, de a politikai váltógazdálkodás lehetősége biztosan nem szűnt meg Magyarországon. A Fideszt 2014-ben az új szabályok alapján is le lehet váltani, s ha a választók elfordulnak a kormányzó párttól, az új választási rendszer legnagyobb vesztese éppen Orbán Viktor pártja lehet. - A kormányzati kétharmad lehetőséget ad arra is, hogy a Fidesz ne csak saját számára kedvezően alakítsa át az erőviszonyokat, de egyúttal politikai ellenfelet is választhasson magának a következő választásokra? - Nem vitás, a kormánypártok számára jóval kedvezőbb partner a régi, bevált, bizonyos értelemben vudubábuként is használható szocialista párt, mint amilyen egy új baloldali párt vagy éppen a Jobbik lenne. A Fidesz az elmúlt két évben éppen ezen a téren volt a legsikeresebb: az új pártok nem tudtak igazán megerősödni, így ma is a sorait lassan rendező MSZP látszik az első számú kihívónak. 2010-ben kétségtelenül benne volt a forgatókönyvekben, hogy a szocialisták elvesztik váltópárti szerepüket, átalakul a baloldal, vagy akár - lengyel mintára - egy jobboldali kétpárti struktúra alakul ki. Ez a kérdés persze nem dőlt el még véglegesen, de ami eddig történt, az inkább azt erősíti, hogy a következő választásokon is a szocialista párt marad a baloldal vezető ereje. A parlamentben a kormánypárti képviselők számára szinte jutalomjáték, ha egy szocialista képviselő kérdésére kell válaszolniuk: ilyenkor az elmúltnyolcévezés kitölti az időkeretet. Sokkal nehezebb helyzetben vannak akkor, ha az LMP-től vagy a Jobbiktól érkeznek a kérdések, mert velük szemben a hiteltelenítés technikáját nem tudják alkalmazni. A Fidesznek alapvető érdeke, hogy a fő ellenfél az MSZP legyen. - A Fidesz számára az MSZP erősödése vagy gyengülése pusztán politikai vagy gazdasági kérdés is? - 2010 előtt több mint egy évtizede volt a Fidesznek és az MSZP-nek, hogy kialakítsa és működtesse azt a sajátos kvázi-kétpárti struktúrát. Természetes módon, miközben a pártok rivalizáltak egymással, felismerték az azonos érdekeiket is. A legutóbbi választásokig ezer szállal összefonódott bizonyos területeken a két párt és még inkább a mögötte lévő gazdasági világ érdekrendszere. A sajtó a 70-30 világaként írta le a két párt közötti együttműködéseket, ami bizonyára nem pontosan fedi a valóságot. Abban az értelemben mégis közel jár az igazsághoz, hogy miközben az MSZP és a Fidesz a színfalak előtt a végletekig kiélezett csatát vívott egymással, a háttérben a pártkonglomerátumok működtetői, akár mint a gazdasági élet szereplői vagy a pártok háttéremberei, hosszabb-rövidebb időre szóló üzleteket kötöttek egymással. 2010 azonban ebből a szempontból is egy új helyzetet hozott, a Fidesz kétharmados többségének nincsen szüksége ezekre az alkukra, hiszen jelenleg mindent el tudnak dönteni egyedül is. - Zavart okozna a rendszerben, ha a Fidesz engedné, hogy a Jobbik kezdeményezésére megalakulhasson az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely áttekintené a kormánypártok mögött álló Simicska-Nyerges oligarchakettős állami pénzen történő gyarapodását, illetve a források felhasználásának további útját? - Illúzió az igazság kiderítését egy parlamenti vizsgálóbizottságtól várni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy értelmetlen ezeknek a testületeknek a munkája. Az elmúlt két évtizedben a parlamenti vizsgálóbizottságok nagyon komoly politikai megállapításokig jutottak el. Ha alkalmaznánk azt a metódust, amelyet a Fidesz követ az oligarchaügyben, hogy nincs szükség vizsgálóbizottságra azokban az ügyekben, amelyek tisztázhatók a parlamenti ülésen feltett azonnali kérdés és interpelláció megválaszolásával, akkor - hogy a talán legismertebb példát mondjam - nagy valószínűség szerint a Tocsik-ügyet vizsgáló bizottság sem alakulhatott volna meg. Pedig az 1998-as választások eredményére jelentős hatást gyakorolt a Deutsch Tamás által vezetett testület munkája. A feltárt tények lemondásra kényszerítették az SZDSZ elnökét, és hozzájárultak az amúgy kétharmados többséggel kormányzó MSZP-SZDSZ-kormány bukásához. - Lehet, hogy éppen ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában látta fontosnak a Fidesz, hogy megakadályozza a vizsgálóbizottság felállítását? A közvélemény ugyanakkor úgy érezheti, hogy takargatnivalója van a pártnak. - A Fidesz számára pusztán a politikai racionalitás alapján persze nem lenne jó, ha a bizottság megalakulhatna. Ugyanakkor vannak más szempontok is: jogos a kérdés, hogy vajon saját választóik felé mit üzen, hogy minden jel szerint végül meggátolják a bizottság felállítását. A Fidesz azt a döntést hozta, hogy nagyobb veszélyt jelentene számára, ha a parlamenti vizsgálóbizottság hónapokig vagy akár egy egész éven át a politikai közbeszéd témájává tenné a párt mögött álló gazdasági csoportok ügyét. Az más kérdés, hogy - számomra is váratlan módon - olyan erővel jelent meg a téma a politikai napirenden, hogy önmagában az, hogy nagy valószínűség szerint nem alakulhat meg a vizsgálóbizottság, nem fogja azt jelenteni, hogy ez a téma eltűnik a napirendről. Az elemzők sokáig várták, hogy kiderüljön, mi lesz ennek a kormánynak a gyenge pontja. Sokáig úgy tűnt, hogy ez a demokrácia kérdése lesz, nemzetközileg és belpolitikailag is ez volt a legfontosabb kérdés, amely körül a politikai vita zajlott. Ez egyértelműen a Fidesz-MSZP szembenállás erősödését jelentette, mert a demokrácia féltése hagyományosan a szocialisták témája. Azáltal, hogy a demokráciavita mostanra átfordult - vagy inkább kiegészült - korrupcióvitává, kinyílt a kapu a többi ellenzéki párt számára is. A Jobbik és az LMP új politikai erőként hitelesebben jelenhet meg például a korrupció kérdésében, mint az MSZP. Ha a korrupció válik a következő időszak fő témájává, az bizonyos szempontból ellentmond annak, hogy csak az MSZP felől érkezhet az igazi kihívás a Fidesz számára. - Látszólag a Fidesz nem tud mit kezdeni ezzel a kihívással, a múlt héten Kövér László házelnökként különösebb indok nélkül megvonta a szót az oligarchakérdést feszegető jobbikos Gyöngyösi Mártontól. - Érdemes megnézni a fideszes képviselők arcát, viselkedését azon a felvételen, ahol az LMP-s Karácsony Gergely hasonló témában feltett kérdéseire kellett Orbán Viktornak válaszolnia. Ez sokkal kellemetlenebb téma a kormánypártok számára, mint a demokráciáról folytatott vita. Utóbbira voltak használható válaszai a Fidesznek, például akkor, amikor a nemzetközi baloldal támadásának állították be a bírálatokat. A kormánypártok ezekben a kérdésekben könnyen találtak gondolatmankókat választóik és saját politikusaik számára is, azonosulásra alkalmas magyarázatokat tudtak adni a kritikákra. A korrupció témájában ezeket az érveket még nem találták meg. Az az orbáni válasz, hogy labancpolitikát folytat az ellenzék, nagyon vérszegény érv. A kormányzati kommunikációs csapatnak itt még lesz munkája. Az, hogy maguk is érzik a veszélyt, már a próbálkozásokból is látszik: a Fidesz gyorsan előállt a közfigyelem elterelésére alkalmas témákkal, ilyen például a pártok állami támogatásának eltörlése. Ha ez hagyományos Fidesz-MSZP csörte lenne, persze elegendő lenne a kormánypártoknak az előző nyolc év korrupciós ügyeinek szimbólumaként néhány nokiás dobozt felmutatniuk. Növelheti azonban a Fidesz veszélyérzetét, hogy a Jobbiktól és az LMP-től érkezik a legélesebb támadás. A Fidesz tehát abban érdekelt, hogy ezt az ügyet minél hamarabb levegye a napirendről, ám a dolog logikája olyan, hogy a sajtó innentől a Fideszhez közeli cégek közbeszerzéseit folyamatosan nyomon követi majd, ami nehezíti a megszabadulást. A korrupciós téma így ma olyan kérdésnek tűnik, amely meghatározhatja a következő választásokat is annak megfelelően, hogy a Fidesz jó vagy rossz választ ad az ellenzéki bírálatokra. - Az előző Orbán-kormánnyal szemben a 2002-es választási kampányban az MSZP eredményesen alkalmazta a korrupció vádját. Emlékezhetünk a Kaya Ibrahim, Josip Tot nevének felhasználásával eltüntetett, jelentős köztartozást felhalmozó, Fideszhez közel álló cégekre, a kormánymegbízásokat rendre elnyerő Happy End, Ezüsthajó és egyéb vállalkozásokra. Nem tanult a Fidesz a korábbi hibájából? - 1990 óta a kormányok bukásának egyik okaként mindig megjelent a korrupció. A Fidesz azonban a korábbi gyakorlattól eltérő módszert követ a közpénzek elköltésénél. Számos kis korrupciós csapot elzárva, tulajdonképpen központosítva zajlik a források elosztása, néhány cégről, néhány emberről beszélhetünk. Ha ez a kör képes arra, hogy törvényesen szerezze meg a közpénzeket, és az ellenzék nem tud rajtuk fogást találni, nem beszélve arról, hogy az igazságszolgáltatás vezető szereplői sem nevezhetők ellenségesnek a Fidesszel szemben, akkor a kormányzat elkerülheti, hogy a korábbi korrupciós ügyekhez hasonló esetektől legyen hangos a média. Ám ha valamilyen módon bizonyítani lehet, hogy a közpénzek egy részének megszerzése szervezett módon, az állam elfoglalásával és a kormányzó erők közreműködésével történt, akkor a bukás még nagyobb is lehet, mint a szocialista párté volt. - Mitől sikeres az Orbán-kormány? A kormányfő sajátos kettős kommunikációt folytat: gazdasági szabadságharcot hirdet itthon, de Brüsszelben elsőként biztosítja támogatásáról a nemzetállamok önrendelkezését korlátozó uniós intézkedések bevezetését. - Az, amit kettős beszédnek nevezünk, bizonyos értelemben szinte minden politikus sajátja. Orbán Viktor kétségtelenül professzionális módon alkalmazza: mindig a kiválasztott célcsoportnak megfelelő hangsúlyokkal szólal meg. A miniszterelnök két évtizeden keresztül vezető politikus tudott maradni, ami nagyon keveseknek sikerült. A titka az, hogy maximálisan képes alkalmazkodni folyamatosan változó vízióihoz, céljaihoz. Orbán Viktor vállaltan liberálisból mérsékelt konzervatívvá változott, majd polgári politikusból plebejus irányba ment el, végül rendszerátalakító fülkeforradalmár lett. A miniszterelnök igazi zsenialitása nem a stratégiai tervezésben vagy a közpolitikai programok aprólékos kidolgozásában rejlik, hanem sajátos átváltozóművészi képességében, abban, hogy képes akár önmagát is leváltani. Olyan önazonosan tudja képviselni az álláspontját, hogy választói számára nem okoz gondot a szerephalmozás és a szerepellentét. Kétségtelen, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz tábora nagyjából a felére zsugorodott a választások óta, és Orbán Viktornak az elismertsége is nagyon sokat kopott, ma már csak alig 30 százalék mondja azt, hogy szívesen látná fontos politikai pozícióban. Ugyanakkor a kormánypártokból kiábrándulók nem találnak maguknak pártot, s amíg ez a helyzet, a Fidesz okkal bízhat abban, hogy visszacsábíthatja, de legalábbis semlegesítheti őket. Azt is látni kell, hogy a felmérések szerint ha most vasárnap lenne a választás, ha nem is kétharmaddal, de biztos többséggel a Fidesz nyerne. A kormányzati ciklus félidejében ezt eddig egyetlen kormány sem mondhatta el magáról. - Mi az oka, hogy a Fideszből kiábránduló választókat sem a Jobbik, sem az LMP nem tudja megszólítani? - Állandósult egy nagyon jelentős tábora a bizonytalanoknak, akik 2010-ben döntően a Fideszre szavaztak, de most nem tudnak maguknak pártot választani. Általában ha az ember csalódik egy politikai erőben, akkor keres egy ahhoz közelálló, hitelesebb pártot magának, vagy elmegy ahhoz, amelynek leginkább esélye van leváltani ezt a pártot. A Fidesztől távolodó szavazóknak azonban ma nincs igazán hova menniük. Az MSZP nincs abban az állapotban, hogy egy csalódott Fidesz-szavazó számára választható alternatíva legyen. Túl közel van még a 2010 előtti időszak, a szocialisták számos átkát, terhét cipelik az elmúlt időszaknak, és a politizálásuk sem olyan, hogy erre alkalmassá tegye őket. A másik lehetőség, hogy a Fideszből kiábránduló választó csak egyet lép: elméletileg mehetne jobbra a Jobbikhoz vagy balra az LMP-hez. Bizonyos szempontból azonban mindkét ,,közelebbi" párt is túl messze van a Fidesztől. Az LMP-nek vannak középpárti ambíciói, sőt időnként megengedő bizonyos jobboldali értékekkel szemben, de egy jobboldali szavazótól az alapértékeket tekintve majdnem ugyanolyan messze van, mint az MSZP. Az LMP ráadásul a szocialistákhoz képest kicsi, erőtlen és stratégiai problémákkal küzdő párt. Az LMP bizonyos értelemben ugyanott tart, mint 2010-ben, ám az a homályosság, ami akkor előny volt, mert sok mindent bele lehetett látni a pártba, ma már nagyban megnehezíti a voksszerzést. A Fidesztől leszakadóknak maradna a Jobbik, de ott ugyanúgy jelen vannak ezek a problémák, mint az LMP esetében. - Ez a Jobbik esetében még mindig a korábbi feladat, a határvonal kijelölése a radikalizmus és a szélsőségek között? - Ha az a Jobbik célja, hogy megszólítsa a Fidesztől eltávozó szavazókat, akkor egy nagyon fontos kérdésben előbbre kell lépnie, ami eddig nem sikerült, ez pedig a kormányképesség kérdése. A magyar választók bizonyos értelemben nagyon konzervatívak. A nagy többség olyan pártot szeret választani, amelyben úgy érzi, hogy megbízhat. Ez két dolgot jelent: stabilitást és kormányzásra való képességet. Lehet, hogy a választónak tetszik a radikális hangnem, a formabontó megoldás, de amikor a főhatalomról dönt, azokat keresi, akikre nyugodt szívvel rá lehet bízni az országot. Nem a tartalmi szikárság taszítja, hanem a felesleges, leginkább külsőségekben megjelenő formai radikalizmus, a céltalan keménykedés. Az összes eddigi választáson azt láttuk, hogy a szavazók többsége végső soron a nyugodt erőt kereste. Ha a Jobbiknak az az ambíciója, hogy a Fidesz váltópártja legyen vagy átvegye a helyét a jobboldalon, akkor a szélsőségesség kontra kormányképesség dilemmáját meg kell oldania. Ez egy nehéz vállalkozás, nem könnyű megszabadulni a szélsőségesség bélyegétől. Kétségtelen, hogy egy ilyen lépés belső konfliktusokkal és a szavazótábor egy részének elfordulásával járna. A nagyobb ambíciók azonban ezt igényelnék. - A mostani tisztújítás azt mutatja, hogy a tagság a szélsőséges megnyilatkozások helyett a szakpolitikusi munkát támogatja. Balczó Zoltán és Volner János kapták a legtöbb szavazatot az alelnökök közül, akik higgadt, tényszerű módon közelítenek a problémákhoz. - Az eredmény meglepő volt. Azt igazolta, hogy a Jobbikban is sokan értik azt, amiről az imént beszéltem. Ezt a munkát azonban egy pillanat alatt teszi értelmetlenné és hiteltelenné egy-egy szalonképtelen megnyilatkozás. Ha ezen a Jobbik nem akar vagy nem tud változtatni, akkor egy ideig még biztosan erős pártként jelen lehet a politikai palettán, de soha nem válhat a jobboldal meghatározó, vezető erejévé. A választói elfordulás azt mutatja, hogy a politikai palettán lenne helye a Fidesz mellett egy másik jobboldali pártnak is. Ha a Jobbik - a szélsőjobb pozíciójába beszorulva - nem tudja betölteni ezt a szerepet, idővel majd lesz valaki más, aki kihasználja a lehetőséget. Sándor Csilla Megjelent a Bar!kád hetilap 2012. május 31-i számában. http://barikad.hu/elobukkant_a_fidesz_gyenge_pontja-20120701

0 komment , kategória: Általános

Címkék: gondolatmankókat, váltógazdálkodás, takargatnivalója, felhasználásának, koncentrálásával, oligarchakérdést, megnyilatkozások, kezdeményezésére, tapasztalatoknak, próbálkozásokból, bizonytalanoknak, közreműködésével, antidemokratikus, megállapításokig, felhasználásával, kormánypártoknak, fülkeforradalmár, kormánypártokból, átváltozóművészi, önrendelkezését, kényszerítették, korrupcióvitává, megalakulhasson, oligarchaügyben, kampányplakátok, stílusváltásról, oligarchakettős, kormányképesség, meghatározhatja, szabadságharcot, elfogadhatatlan, professzionális, szocialistákhoz, közbeszerzéseit, belpolitikailag, konfliktusokkal, kormányok bukásának, korábbi gyakorlattól, közpénzek elköltésénél, források elosztása, kormányzat elkerülheti, korábbi korrupciós, részének megszerzése, állam elfoglalásával, kormányzó erők, szocialista párté, uniós jogalkotás, kormányfő részéről, pártok állami, intézkedések elfogadásuk, politikai paletta, erős cezúra, Török Gábor, Büntető Törvénykönyv, Európai Uniótól, Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Kövér László, Gyöngyösi Mártontól, LMP-s Karácsony Gergely, Orbán Viktornak, Kaya Ibrahim, Josip Tot, Happy End, Balczó Zoltán, Volner János, Sándor Csilla,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]